Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Hori: Szabadnak született (részlet) |
|
|
Komoly arcán először mosoly suhan át, majd beleolvad a félhomályba, ibolyaszeme villog. Leengedi feltűzött haját, kissé megrázza.
Ekkor mélabús, halk dallamba kezd. Kellemes tónusú érzéki hang. Megcsókolom. A csóknak különös jelentősége van számomra, mert árulkodó, mert rejtett értelmet hordoz. A karcsú, hajlékony test súlya feledtet minden aggályt, minden maradék feszültséget felold. Ebben a pillanatban érzem, szabad vagyok. Vagy rabszolga? A kettő között hol a határ?
|
Intermezzo csellóra |
hori |
|
Álomszerű dallamok kúsznak fokozatosan, s jutnak el tudatomig, melyeket azelőtt még sohasem hallottam, melyektől megsajdul az emberi szív.
|
Egy lány a tükör előtt |
Horváth Géza |
|
Kissé mintha el is pirulna, de innen nem látom biztosan. Tényleg elpirul kissé – állapítom meg mégis. Pár perce még nem volt szégyenlős. Női test. Női lélek.
Szeretném megállítani az időt egy pillanatra...
|
A Határozatlansági elv |
Horváth Géza |
|
Hogy megjósolható legyen egy részecske várható helyzete és sebessége, ahhoz a jelenlegi helyzetére és sebességére vonatkozólag pontos méréseket kell tennünk.
|
Szeretkezünk megint? |
Horváth Géza |
|
Ha szeretkeznénk megint,
tegyünk úgy, mint rég!
|
Közjáték nővel |
Horváth Géza |
|
Üresnek éreztem magam, átfújt rajtam a szél, ki-be járt, mint egy nyitott kertkapun, amely csapódik egyik oldalról a másikra.
|
Szabadnak született |
Horváth Géza |
|
- Az élet pillérei a vágyaink. Az egészséges vágyak teljesítése, pedig kötelességünk. De mindez mit sem ér, ha hiányzik a megfelelő merészség belőlünk. Az élethez merészség is kell.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|