L�via ledobta a kocsikulcsot az asztalra, ler�gta a cip�j�t, majd vetk�zni kezdett.
- M�g ne! Ne vetk�zz le, Esmeralda!
Csaba karja h�tulr�l r�fon�dott, el�bb a combj�t, majd az �gy�k�t szor�totta, mintha csak egy r�gi, kedves t�rgyat �lelne mag�hoz: "Az eny�m vagy! M�g mindig az eny�m vagy!"
L�via n�h�ny percig megad�an t�rte a birtokbav�telt , majd szel�den megpr�b�lt kib�jni az �lel�sb�l.
- Engedj, k�rlek! F�radt vagyok.
Megfordult, �s ahogy Csab�ra n�zett, elnevette mag�t.
- Mosd le magadr�l ezt a sz�rny� fest�ket! T�nyleg olyan vagy, mint Quasimod�.
- Erre v�gyt�l, nem? Egy kis izgalom, egy kis �jdons�g...
L�via h�tr�bb l�pett. M�r 16 �ve h�zasok, most m�gis, mintha egy idegen akarn� mag�hoz vonszolni.
- Ne h�ly�skedj! Hajnali kett� van. Le szeretn�k fek�dni!
- Remek! �ppen ez az, amit �n is akarok!
Csaba elkapta a csukl�j�t, m�sik kez�vel a szokny�ja al� ny�lt.
- Esmeralda! H�t nem �rzed, hogy meg�r�l�k �rted?
L�via megpr�b�lta kiszabad�tani a kez�t a szor�t�sb�l, de nem siker�lt.
- Nem �rted, hogy nincs kedvem ehhez a j�t�khoz?
- Pedig �n mindig azt hittem, hogy te szeretsz j�tszani!
Csaba hangja g�nyos volt. Engedelmesen magasba tartotta mindk�t kez�t.
- Szabad vagy. Szabad �s sz�vtelen! Mert ha lenne csak egy cs�ppnyi sz�ved, megsajn�ln�d szeg�ny, nyomorult Quasimod�t.
- Sajn�lni? - csattant fel L�via hangja. - Azt akarod, hogy sajn�latb�l szeresselek?
Csaba v�laszk�nt beg�rb�tette h�t�t. Most t�nyleg �gy n�zett ki, mint egy p�pos.
- Sajn�latb�l vagy sem, csak szeress!
- Szeretlek -hagyta r� L�via �s a h�l�szoba fel� indult.
Csaba ut�na bicegett.
- Szeretsz? Egy ilyen nyomorult f�rfit szeretsz? - ujjongott, mintha csak szerepet j�tszana.
- Mit akarsz? - n�zett d�h�sen a szem�be L�via. - J�tszani akarsz? Szerepre v�gysz? A szerencs�tlen, nyomorult Quasimodo szerep�re? Akit csak az�rt szeret Esmeralda, mert megesik rajt a sz�ve? Csakhogy �n nem vagyok Esmeralda! �n a feles�ged vagyok! F�radt vagyok. Pihenni szeretn�k.
- ����, vagy �gy! A feles�gem vagy? J� hogy eml�keztetsz r�, mert m�r majdnem el is felejtettem.
Csaba tov�bbra is g�rnyedten maradt.
- Azt hiszed, ez szerep? Ez most �n vagyok! Ilyen nyomorult vagyok! Olyan el�rhetetlen messzes�gbe ker�lt�l... - Csaba szinte ny�sz�tett, - Nem tudom, mikor t�rt�nt, csak egyszer nem volt�l itt �s hi�ba ny�jtom ki a kezem, fogalmam sincs, hogyan kell ut�nad ny�lni...
L�via d�bbenten hallgatta.
- Most legal�bb �szinte vagy.
- �szinte? - emelte r� tekintet�t Csaba.
- V�gre �szinte vagy az �rz�seidben - folytatta L�via.
- Mert te �szinte vagy? Azt hiszed nem vettem �szre, hogy folyton elrakod mobilodat?
- �szintes�get akarsz? - Livi�nak tele lett f�jdalommal a szeme.- Rendben. Az�rt rakom el a mobilomat, mert...
Csaba hirtelen a sz�j�ra tapasztotta a kez�t.
- Ne! Nem akarom tudni! Csak szeress! Nem akarok semmit m�st, csak szeress!

Esmeralda nem sz�lt semmit. Gy�ng�den tenyer�be fogta a f�rfi arcot, hagyta, hogy az kigombolja a bl�z�t, bek�sszon a szokny�ja al�.
- Csak egy pillanat... - mosolygott kedvesen, s leoltotta a villanyt, hogy ne l�tsz�djon, amint a smink elmos�dik a k�nnyei alatt.