M�g j�, hogy a hugi megk�rdezte a pontos c�met. H�v�sv�lgy �t sz�zharminc valamennyi... Jaj, ez nem lehet! Nincs is ilyen h�zsz�m!
H�vjuk a tudakoz�t.
- H�v�sv�lgyi �t 116.
K�zben m�r a Nagykov�csiba vezet� �ton j�runk. Megy az id�, mami ki tudja hol van, mi meg itt b�n�zunk!
V�gre! Megvan! A ker�t�s v�g�n a ki�r�s: H�v�sv�lgyi �t 116. Bekanyarodunk.Gyan�s, hogy csak kiskapun lehet bel�pni, de m�r semmin sem csod�lkozom.
Kellemes k�rfolyos�s �p�let fogad benn�nket. Az el�t�rben egy f�rfi t�v�t n�z.
- Merre tal�ljuk az intenz�v oszt�lyt?
Ahogy r�nk n�z, a mozdulatai zavartak lesznek, a besz�de szaggatott.
- A n�v�rke a folyos�n van -feleli, �s az ajt�ra mutat.
Bel�p�nk. Az ajt� becsap�dik m�g�tt�nk. �szt�n�sen h�tra fordulok, hogy megfogjam a kilincset. Az ajt�n nincs kilincs. A z�rt oszt�lyra ker�lt�nk.
- A stroke oszt�ly el�l van. Ez egy k�l�n�ll� �p�let -t�j�koztat benn�nket a n�v�rke.
Klassz! A kilincset helyettes�t� kulcs l�ncra k�tve a magasban. B�rmennyire helyes is ez a k�rfolyos�, jobb k�v�l lenni.

D�h�s vagyok a ment�s�kre, ami�rt nem �lhett�nk bele. �gy �rzem, mintha valami labirintusban botorkoln�nk m�r �r�k �ta, ahol folyton eldugj�ka mam�nkat, valah�nyszor megtal�ljuk.
V�g�l siker�l r�bukkanni a f�bej�ratra.
Megengedik, hogy behajtsunk kocsival. Az intenz�v, a folyos� v�g�n tal�lhat�. V�gtelen�l hossz�nak t�nik az id�, m�g a folyos� v�g�re �r�nk. Az intenz�v ajtaja nyitva. K�rd�s n�lk�l beljebb l�pek. Anyuka meztelen�l fekszik az asztalon. Jobbr�l is, balr�l is egy-egy n�v�rke sz�rk�lja. H�t persze! Mindig is panaszkodott, hogy rossz a v�n�ja. De mi�rt van meztelen�l? �s mi�rt nem h�zz�k el a f�gg�nyt?
A mellette l�v� �gyon egy f�rfi fekszik.
- J� est�t k�v�nok! X.Y doktorn� vagyok. K�rem f�radjon ki, majd sz�lok, ha bej�het.
Kedvem lenne kioktatni a doktorn�t, hogy mindenkit megillet az emberi m�lt�s�ghoz val� jog, m�g azt is, aki eszm�letlen! B�r meggy�z�d�sem, hogy any�m mindent l�t, �s mindent �rez. A szeme mindent el�rul. L�ttam benne a megvet�st, ahogy a ment�s�kre n�zett. L�ttam a r�m�letet, ahogy az �t sz�rk�l� n�v�reket figyelte...
A huginak haza kell mennie megszoptatnia a kisbab�j�t. Az eg�sz csal�d n�luk van. Egyed�l maradok az intenz�v el�tt. �gy �rzem magam, mintha elrabolt�k volna any�mat, �s egyed�l maradtam volna az ellens�ggel szemben.
Tehetetlen�l rovom a kilom�tereket a folyos�n. V�gre ny�lik az ajt�.
- Most m�r bemehet -k�zli a n�v�rke.

Az els� percekben csak egyetlen gondolat van a fejemben. Hogyan titkoljam el a r�m�letet, amit az el�m t�rul� l�tv�ny kiv�lt bennem.
Any�m nyak�ban egy inf�zi�s t� lifeg, azon �t csepeg az inf�zi�. Az orr�ban egy cs�v�n kereszt�l oxig�nt f�jtatnak, a mellkas�n ekg-s tappancsok. Mindk�t keze t�bb helyen leragasztva, alatta nagy foltok jelzik, hogy a v�n�k sz�tpukkadtak.
- Semmi baj, mami! Semmi baj!
Megszor�tom a kez�t. Visszaszor�t, �s �gy n�z r�m, mint aki t�lem v�rja a megv�lt�st.
- A jobb oldala leb�nult -k�zli a n�v�rke.
- Bocs�nat! megk�rdezhetem, mi�rt a nyak�ba adt�k az inf�zi�t. A bal kez�ben volt egy kan�n... Olyan b�szke volt r�...
K�ptelen vagyok befejezni a mondatot.
- Az rosszul volt bet�ve. Amit a ment�ben kapott inf�zi�t, az is a b�re al� folyt. Hi�ba pr�b�ltunk m�sik v�n�t keresni. Mikor a doktorn� sz�lt, hogy m�r csak �t perc van, akkor nem volt mit tenni! �r�ltem, hogy a nyak�n tal�ltam.

N�zem mami kez�t. B�rcsak eszm�letlen lett volna! B�rcsak ne eml�kezne erre a sz�rny�s�gre! Mit tegyek? Hogyan szabad�tsam ki ezeknek az embereknek a karmaib�l? Mi�rt nem lettem orvos? Mi�rt nem tudom megmenteni �n, az any�mat?
Mi az, hogy nem volt j�l bek�tve a kez�ben a kan�n? Hiszen a m�sik k�rh�zban napok �ta ott kapta az inf�zi�t. Biztosan a ment�s�k r�ntott�k ki. �gy dob�lt�k, mintha nem is emberb�l lenne! H�t, persze! �gysem tud besz�lni! Nem tudja elmondani, mit tettek vele...
�s persze! V�g�l is �letben van. �gyis mondhatn�nk, megmentett�k, �s most csak ez sz�m�t.
Micsoda h�lyes�g, hogy azt mondom semmi baj! Igenis baj van! Nagy baj van. Mami leb�nult, �s �gy b�nnak vele, mint valami elfuser�lt szerkezettel, ami csak �jabb gondot jelent, mert meg kell jav�tani.
Nem �rdekel, hogy kev�s a fizet�s�k, �s sok a munk�juk. Most az �n mam�mr�l van sz�! Tov�bbra sem �rtem, mi�rt nem lehettem v�gig vele. Mit �rtott volna a jelenl�tem? Csak nekik k�nnyebb, hogy nem kell tekintettel lenni valakire, aki �rt, �s besz�l.
Egy�bk�nt meg mif�le �t percr�l besz�l ez a n�v�rke?

Az inf�zi� iszonyatos lass�s�ggal csepeg. Laza dzsesszes �temben, ahogy a m�sik k�rh�zban fogalmaztak.
- Meddig kapja ezt az inf�zi�t? -k�rdezem b�tortalanul a n�v�rk�t.
- Am�g sz�ks�ges -j�n a kiel�g�t� v�lasz.
- Mif�le �t percet emlegett az el�bb? -�rdekl�d�m tov�bb, ha m�r ilyen besz�des kedv�ben tal�ltam.
- H�rom �r�n bel�l meg kell kezdeni a kezel�st, k�l�nben m�r nincs �rtelme.

D�bbenten �llok, mint egy rossz di�k, aki k�ptelen meg�rteni a tananyagot. A m�t�s h�rom �r�s kezel�sr�l besz�lt. Erre hat�rozottan eml�kszem. Sz� sem volt arr�l, hogy h�rom �r�n bel�l c�lba kell �rni, k�l�nben elveszett minden. Ha ez �gy volt, mi�rt nem s�rgett�k meg a ment�t? Ha ez �gy volt, mi�rt vitt�k el a J�nos k�rh�zba, mikor itt is van CT? Mi�rt nem harcoltak az id�vel? Mi�rt csak velem harcoltak? Mi�rt???
-Itt vagyok, mami! Nem hagylak magadra!
Simogatom a fej�t, kapaszkodunk egym�s tekintet�be. Most ez minden, amit tehet�nk. - K�rem, most m�r b�cs�zzanak el, sz�l a n�v�rke.
- De �n itt szeretn�k maradni vele -n�zek r� k�ts�gbeesve.
- Azt nem lehet! Holnap tizenegyt�l van l�togat�s. Ki is van �rva az ajt�ra.
Any�m fel� hajolok. Le sem veszi r�lam a szem�t.
- El kell menjek, de reggel itt leszek. Szeretlek mami! Annyira szeretlek!

Milyen r�g�ta nem �reztem, mennyire szeretem. M�r majdnem azt hittem, � sem szeret. "Az ember nem azt szereti, akit kell, hanem akit tud!"
H�t, most kider�lt: mindketten tudjuk m�g szeretni egym�st. B�rmennyire borzalmas is ez az eg�sz, most ezt nem veheti el t�lem senki! �jra szeretni tudom az any�mat, �s �jra eny�m a bizonyoss�g, hogy az any�m szeret engem. Azok a falak, amik az �vek sor�n k�z�nk n�ttek, most egy pillanat alatt leomoltak.

Tizenegykor a hugi a f�rjemmel egy�tt j�n vissza.
- Azt mondt�k, el kell menni -mondom neki tehetetlen�l.
- V�rjunk m�g egy kicsit -s�hajt, �s le�l mell�m.
Hamarosan kitolj�k anyuk�t a folyos�ra. Az �pol� fi� egy�tt�rz�en tekint r�nk.
- Nyaki ultrahangra viszem. Elk�s�rhetik, ha akarj�k.
Megfordult a vil�g. M�r minden apr�s�gnak k�pesek vagyunk �r�lni. H�t, persze, hogy akarjuk!
A folyos�n egy�tt t�lt�tt minden m�ter aj�nd�k, �s mint ilyen hamar v�get �r.
Le�l�nk az ajt� el�tt. Nem hiszek a szememnek. A falon �ri�s plazma t�v�, benne valami �cska amerikai film.
- Ha nem �rulod el, hova tetted, sz�tl�v�m az agyadat! -d�b�r�g a csendben.
A hugival egym�sra n�z�nk.
- Hihetetlen -mondom most �n.
- Igen, az! -mosolyog vissza r�m, �s mindketten ugyanarra gondolunk.

A r�ngtgen ut�n a doktorn� v�lt vel�nk p�r sz�t. Elmondja latinul, amit m�r magunk is tapasztaltunk.
- A trombus felold�sa sor�n bek�vetkez� emb�lia a jobb f�ltek�n okozott l�zist, b�r ez val�sz�n�leg �n�knek semmit sem mond, de ennek k�vetkezt�ben a jobb oldal leb�nult, S�r�lt a besz�dk�zpont. Sajnos a javul�s nem k�vetkezett be, a kezel�st k�vet�en, ez el�g rossz jel.
Kedves! Igaz�n kedves! Mondjuk sim�n kital�lom, hogy a l�zis s�r�l�st jelent, �s a trombusr�l is tudom, hogy az �rr�g latin megfelel�je. Az emb�li�r�l csak sejtem, hogy a lev�lt �rr�g k�vetkezt�ben bek�vetkez� b�nul�s lehet, sz�val v�g�lis vil�gos minden. De ha m�r ett�l �rthet�bben nem lehetett elmondani, az�rt egy kicsit biztathatott volna benn�nket, ez igaz�n nem ker�lt volna semmibe. Hiszen az agy csod�latos m�don k�pes �j helyen kialak�tani a besz�dk�zpontot, csak akarat �s hozz��ll�s k�rd�se az eg�sz. Abb�l pedig anyuk�n�l nincs hi�ny!

Csenben ballagunk a kij�rat fel�. Egyik�nk sem meri kimondani, amit m�r mindannyian biztosan tudunk: az �let visszavonhatatlanul megv�ltozott. M�r semmi sem lesz olyan, mint tegnap volt. M�r nem lehet �gy csin�lni, mintha mindenkinek mag�nak kellene megoldania a probl�m�j�t.
Feln�tt�nk, �s a sz�leink meg�regedtek. Ki kell tal�lni, hogyan vigy�zunk majd r�juk.

A kij�ratn�l �ri�s t�bla jelzi az utat. Egy pillanatra elbizonytalanodom, j� helyen j�rok-e.

"Rem�lj�k el�gedetten t�vozik!
VISZONTL�T�SRA!"