„�k azt mondt�k: �r�letbe est�l �miatta, akit szeretsz.
�n azt mondtam: Az �let �z�t csak a bolondok ismerik.”
Emil Ajar

H�vni kell a szerelmet, hogy r�d tal�ljon.
Szigligeti M�rton m�r el is felejtette, hogy valamikor h�vta, mikor betoppant az �let�be Balogh Szabina, �s vele egy�tt a szerelem.
A szerelem m�r csak ilyen! B�rhogy h�vod, b�rmennyire v�rod, �szre sem veszed, mikor r�d tal�l. Egy napon arra �bredsz, hogy meg�rkezett. Nem tudod, hol lop�zott az �letedbe, nem tudod a percet, mikor, csak azt tudod mindenn�l biztosabban, hogy itt van.
A k�vetkez� pillanatban m�ris att�l rettegsz, hogy bizony�ra egyszer ez is v�get �r. Hiszen, egyszer csaknem minden szerelem v�get �r. Pr�b�lod magaddal is elhitetni, hogy nem f�lsz, �s elhat�rozod: te kicselezed az �letet!
M�r az els� pillanatt�l fogva k�sz�lsz a v�g�re, mert �gy lenne sz�p, ha k�nny� sz�vvel tudn�d elengedni azt, akit szeretsz, mikor elj�n az ideje, �s mennie kell.
�m, hi�ba! Lehetsz b�rmilyen okos, k�sz�lhetsz r� az els� pillanatt�l fogva, abban az utols� percben, olyan kiszolg�ltatottan �llsz majd ott, mint ruh�tlan a p�nc�lba �lt�z�ttek k�z�tt.

Szigligeti M�rton pontosan tudta, hogy Szabina egy napon elhagyja majd. Ez a szerelem nem az �letr�l sz�lt. Nem terveztek k�z�s j�v�t, nem kergettek �lmokat. Csak az aj�nd�kba kapott jelen k�t�tte �ssze �ket. Szigligeti M�rton m�gsem hitte volna soha, hogy mindez egy pillanat alatt �sszeroppanhat.
Egyszer�en k�ptelen volt felfogni, hogy a vonal t�ls� v�g�n az, az idegen hang Szabin��. Hiszen Szabina hangja mindig simogat�an ismer�s volt. Szabina egy volt vele. A saj�t hangja nem v�lhat egyik pillanatr�l a m�sikra idegenn�! Nem! Ez k�ptelens�g! Teljes k�ptelens�g! �sszeesk�d�tt a vil�g, vagy csak az elm�je �z gonosz tr�f�t vele: hiszen � TUDJA: Balogh Szabina a legkedvesebb �s legtiszt�bb teremtm�ny a F�ld�n. Balogh Szabina soha nem lenne k�pes egy ilyen ostobas�g miatt hagyni, hogy t�nkre menjen a kapcsolatuk.
Ezt tiszt�zni kell! Egy ostoba t�nc miatt nem lehet v�ge annak, ami t�k�letes volt. Hiszen �ssze sem vesztek! Egy hete sincs, hogy Szabina oly �nfeledten �lelte, �s azt mondta:
- �n neked sz�lettem!
A telefon ut�n ny�lt. Elk�pzel�se se volt arr�l mit fog mondania, csak azt tudta, valami t�ved�s t�rt�nt, amit miel�bb helyre kell tenni.
- Szabina? – M�rton hangja olyan volt, mint egy b�nb�n� gyerek� – Ne haragudj! Ostoba voltam. Csak f�jt, hogy nem lehetek veled, de term�szetesen oda m�sz �s azt csin�lsz, amit akarsz. Nincs jogom hozz�, hogy b�rmit is k�rjek t�led. Egy�bk�nt is megb�zom benned.
- Nem tudom. Ne haragudj, t�nyleg nem tudom –hallatszott a l�ny elgy�t�rt hangja. –Id�re van sz�ks�gem, hogy �tgondoljam.
- Rendben van. Kapsz annyi id�t, amennyit csak akarsz –felelte Szigligeti tehetetlen�l. Megszakadt a vonal.
Szigligeti �gy �rezte mag�t mint egy ketrecbe z�rt oroszl�n. Hamarosan ki kell mennie az ar�n�ba, �ssze kell m�rnie az erej�t a gladi�torral, �s mindkett�j�knek az lesz a dolga, hogy k�zdjenek a saj�t �let�k�rt. A k�z�ns�g persze majd r�m�lten sikoltozik, mik�zben k�jesen �lvezi az el�ad�st.

El kezdett fel, al� j�rk�lni a szob�j�ban. Egy �ra m�lva el�ad�sa lesz, arra kellene koncentr�lnia, de k�ptelen volt le�lni. Csak v�gtatott a szoba egyik sark�b�l a m�sikig.
Fal.
V�gta.
Forg�s.
V�gta.
Fal. –Forg�s.
V�gta.
Fal –Forg�s –V�gta –Fal
Forg�s- V�gta - Fal- Forg�s - V�gta

Az id� �rtelm�t vesztette. A t�r �rtelm�t vesztette. A gondolat �rtelm�t vesztette. Egyetlen dolog t�nt �rtelmesnek: a l�legz�s. Kib�rni, m�g letelik az id�, �s megtudja, Szabina mire jutott.
- Mindennek v�ge! - rogyott f�radtan a karossz�k�be. – Mindennek v�ge! Innen m�r nincs vissza�t. Nem, a szents�git! –csapott az asztalra. – Az lehetetlen! Nem mehet t�nkre nyolc h�napnyi boldogs�g egy pillanat alatt.
Kiv�gta a szob�ja ajtaj�t, �s a f�iskolai lap szerkeszt�s�g�be robogott. Meg kell tudnia mi t�rt�nt pontosan. Nem kellett volna erre a nyomorult helyre j�nnie tan�tania, akkor Szabina soha nem keveredik ezek k�z�. Az a Korn�l vette el az esz�t! Meg P�kozdi, hogy r�gt�n koszor�s k�lt�t faragott Szabin�b�l, mikor megjelentette a vers�t. Az eg�sz csak �cska kifog�s, hogy k�rp�tolj�k magukat holmi t�rsas�gi �lettel.
Szigligetit szinte rep�tette a d�h.

Mikor kiv�g�dott a szerkeszt�s�gi szoba ajtaja, P�kozdi J�zsef elkerek�tette a szem�t a feld�lt Szigligeti l�tt�n.
- Veled meg mi t�rt�nt? –k�rdezte d�bbenten. –Valaki az �letedre t�rt?
- Ne j�tszd itt az �rtatlant! Pontosan tudod, mi t�rt�nt! Szabina szak�tani akar velem.
- Fogalmam se volt r�la, �regem, hogy gondjaitok vannak egym�ssal.
- T�nyleg? –Szigligeti �gy �rezte mindj�rt kir�zza a nadr�gj�b�l ezt a P�kozdit, aki legal�bb t�z �vvel id�sebb, mint �, �s �regemnek sz�l�tja. –bizony�ra fel sem t�nt, hogy azon a kis �sszej�vetelen, amin egy�tt voltatok Szabina Korn�llal t�ncolt.
- �! H�t ez lenne a katasztr�fa oka? –k�rdezte P�kozdi �s mosolyogva h�trad�lt a sz�ken. - Val�ban t�ncoltak, de Korn�l R�k�val cs�kol�zott.
- Ki az a R�ka? – Szigligeti hirtelen olyan szerencs�tlennek �rezte mag�t, mint aki most d�bben r�, hogy b�r � egy hadsereg ellen vonta ki a kardj�t, pedig mind�ssze egy sz�lmalom burrogtatja a leveg�t.
- Nem mindegy ki az a R�ka? –k�rdezett vissza P�kozdi f�l�nyesen. – A l�nyeg, hogy a te kis Szabin�d nem csin�lt semmit Korn�llal. Ezen azt�n igaz�n k�r volt �sszevesznetek.
- �s mi�rt nem mondta ezt nekem Szabina?
- Azt �n nem tudom, �regem. Ezt t�le kellene megk�rdezned.

M�rton fej�b�l kifutott a v�r. Sarkon fordult, �s �pp k�sz�lt kil�pni a szerkeszt�s�gi szob�b�l, mikor P�kozdi k�nnyed�n ut�na kapott.
- Itt a leg�jabb sz�m. Benne van Szabina verse is. Tehets�ges, igaz�n.
M�rton sz� n�lk�l elvette az �js�got, �s olyan lassan ballagott a szob�ja fel�, mint akinek szeneszs�kot dobtak a h�t�ra.
� tett t�nkre mindent! Ha most oda kullog Szabin�hoz bocs�natot k�rni, az lesz a baj. Ha kiv�rja, hogy a l�ny jelentkezzen, abba � pusztul bele. Teljesen mindegy, mit d�nt. Az eredm�ny ugyanaz lesz. Szabina elhagyja. M�g nem akarta elhinni, de m�r bizonyosan tudta, hogy v�ge.
Amit�l mindig annyira rettegett, most meg�rkezett. Itt a v�g.
M�r csak azon kell gondolkodnia, hogyan lehet elengedni eleg�nsan a szerelmet, ami mindenn�l t�bbet jelentett eddig neki.