Eleg�nsan elengedni! Igen! Ezt kell tennie, m�g miel�tt ennek a gy�ny�r� id�szaknak minden sz�ps�ge odaveszne.
Szigligeti M�rton hat�rozott l�ptekkel tartott az el�ad� fel�.

A hal�l sem t�bb, mint az �let r�sze. Milyen egyszer� ez, m�g meg nem hal valaki, akit szeretsz. Abban a pillanatban minden, ami addig term�szetes volt, felfoghatatlann� v�lik az emberi elme sz�m�ra. A v�g ellen, �szt�n�sen l�zad az �rtelem. Tegnap m�g volt, ma m�r nincs… �m mint mindenhez, a l�zad�shoz is id� kell. El�bb alkut k�n�lsz a sorsnak: csak egy �r�t Uram, csak egy percet… j�v�tenni, megbocs�tani engedj m�g.
Szigligeti is l�zasan t�rte a fej�t, ha itt a v�g, mi az amit m�g megtehet.
Mindenek el�tt k�sz�netet kell mondania ez�rt a nyolc h�nap�rt. Igen! H�l�snak kell lennie, hogy r�sze lehetett Szabina �let�nek.
Bocs�natot kell k�rnie, ami�rt ilyen ostob�n viselkedett. Igaz�n tudhatta volna, hogy Szabina sz�m�ra csak egy t�nc volt, semmi t�bb.
Vissza kell tal�lnia Zsuzs�hoz. Hiszen Zsuzsa az, akivel k�z�s a sorsa. Szabina csak aj�nd�k volt.
�ljen a tiszta �sz kritik�ja! �gyis �pp Kantr�l kell el�ad�st tartania. Legal�bb rendezi a gondolatait.

„Van-e b�n? –k�rdezi Dosztojevszkij, �gysz�lv�n eg�sz �letm�v�vel. Van-e b�n, avagy csak arr�l van sz�, hogy az ember nyomorult, remeg� teremtm�ny, aki nem meri �th�gni a t�rv�nyt. S mert az sem eg�szen k�nnyen megv�laszolhat�, hogy hol van a t�rv�ny �th�g�s�nak hat�rvonala, ez�rt kell Raszkolnyikov –illetve Dosztojevszkij –k�s�rlet�hez balta �s v�res brutalit�s.” *

Nos, mint l�tj�k, H�lgyeim, �s Uraim, a k�rd�s k�zel sem olyan egyszer�, mint amilyennek els� hall�sra t�nik. „A tud�s csak a jelens�gekhez f�rhet hozz�, de nem a dolgokhoz magukhoz, �gy, amint az �rz�ki �szlel�s�nkt�l �s az �rtelmi gondolkod�sunkt�l f�ggetlen�l l�teznek.”**
Legal�bbis ezt �ll�totta Immanuel Kant, n�met filoz�fus, aki 1724 �s 1804 k�z�tt volt oly sz�ves, �s megtisztelte a vil�got f�ldi l�t�vel.
Tapasztalat �s tud�s. Vajon milyen �sszef�gg�sben �llnak egym�ssal. Vajon az empirikus ismereteink b�v�l�s�vel k�zelebb jutunk a dolgok l�nyeg�hez, a „mag�nval�hoz”? Avagy a tud�s, ahogy azt Kant mondja mindig �t�letek alakj�ban jelenik meg?

Szigligeti M�rton k�v�lr�l hallgatta a saj�t el�ad�s�t. K�zelebb jutni a dolgok l�nyeg�hez. Semmi m�sra nem v�gyott jobban ebben a pillanatban.
Mert mi a l�nyeg? Az hogy szereti Balogh Szabin�t, �s nem akarja elvesz�teni.
Vagy az, hogy az�rt mert szereti, el kell engednie.
Hiszen elengedte! Soha nem k�t�tte mag�hoz. Azt a l�thatatlan k�tel�ket, ami k�zt�k volt, azt nem � h�vta l�tre. Hogyan is t�phetne el egy olyan k�tel�ket, ami t�le f�ggetlen�l l�tezik? �s mi�rt is kellene elt�pnie? Biztos, hogy elj�tt az ideje? Tal�n csak egy ostoba f�lre�rt�s az eg�sz. M�g rendbe lehet hozni. Besz�lni�k kellene.
El�ad�s ut�n a szob�j�ba ment, kez�be vette az �js�got. A legfrissebb sz�m, benne Szabina legfrissebb vers�vel.

„S�hajtott a sz�l, �s
az ablaktalan szob�n
f�j�n v�gig futott a remeg�s..”

Szigligeti szem�t elfutotta a k�nny. Sz�val Szabin�nak els� dolga volt verset �rni a f�jdalm�b�l. Neki m�r nincs is hozz� k�ze. El�bb a nagyvil�g! Elv�gre olvasni � is tud. A nagyvil�ggal egy�tt megtudhatja, hogy Balogh Szabina szob�j�ban f�j� remeg�s futk�rozik. Ugyan mit besz�lhetn�nek m�g meg? M�gis a telefon ut�n ny�lt.
- Igen. Hallgatlak. –Szabina hivatalos hangja megdermesztette M�rtonban a szomor�s�got.
- Most olvastam a versedet. Annyira fontos volt neked, hogy r�gt�n k�zz� tedd a b�natodat? Es�lyt se adsz arra, hogy tiszt�zzuk a dolgokat?
- Ha csak ez�rt h�vt�l fel, hogy v�daskodj, akkor felesleges volt.
- Igazad van. Nem akarok v�daskodni, csak egyszer�en nem �rtem. K�ptelen vagyok felfogni, hogy hogyan jutottunk id�ig. Nem �rtem, mi�rt nem hozz�m rohant�l, ha szomor� vagy, mi�rt az �js�gb�l kell megtudnom, hogy mit �rzel.
- Ez egy vers. Megk�rdeztem P�kozdit, szerinte k�zz� tegyem-e. � mondta, hogy ha mindig tekintettel leszek azokra akiket �rint, akkor sosem lesz bel�lem igazi k�lt�.
- Ez remek! Sz�val P�kozdi tudja, mire van sz�ks�ged! Egy h�napja ismered, �s m�ris � az atya�risten az �letedben.
- Figyelj ennek �gy semmi �rtelme. Fejezz�k be.
- J� fejezz�k be! –mondta M�rton d�h�sen, �s lenyomta a telefont.

Ez egyszer�en nem lehet igaz! – d�bbenten b�mult a telefonra, majd teljes erej�b�l a sarokba v�gta.
Hogy �n mekkora �llat vagyok! –felpattant sz�kb�l, �sszerakta a telefonj�t.
Szabin�t h�vta.
Kicsengett.
Szabina nem vette fel.
�jra h�vta.
Kicsengett, azt�n foglaltat jelzett.
Ezt nem teheted velem! –sziszegte.
Vedd fel! Az istenit neki, vedd fel!
„ A h�vott sz�m jelenleg nem kapcsolhat�, k�rem ism�telje meg h�v�s�t k�s�bb”

Kikapcsolta.
Szabina kikapcsolta a telefonj�t!
Kikapcsolta?????

Szigligeti M�rton lerogyott a sz�k�be.
Igen. V�ge.
Most m�r eg�szen biztosan v�ge van.

_____________________________
* Ancsel �va: �r�s az �thoszr�l **Kant: A tiszta �sz kritik�ja