Szigligeti M�rton t�bbsz�r megpr�b�lta elk�pzelni a Szabin�val t�lt�tt id� alatt, vajon milyen lesz a f�jdalom, ha v�ge lesz. Mert hogy f�jni fog, abban eg�szen biztos volt. Az ember, ha elm�lt harminc �ves, akkor tudja, hogy f�jdalom n�lk�l nincs semmi. F�jdalom n�lk�l nincs szerelem, f�jdalom n�lk�l nincs az �r�m sem, a f�jdalom olyan szorosan tartozik az �lethez, hogy igaz�b�l felesleges is agg�dni miatta. Amikor j�n, t�rni kell.
M�gis! Szigligeti M�rton szerette volna mosolyogva t�rni a f�jdalmat. Legal�bbis �gy k�pzelte el. Hiszen tiszt�ban volt vele, hogy a f�jdalom ijeszt�en hat arra, aki okozta, �s m�g csak gondolatban sem szeretett volna kellemetlens�get szerezni Szabin�nak azzal, hogy a f�jdalm�val megnehez�tse a l�ny tov�bbi �let�t.

Ha l�teznek angyalok az �gben, akkor eg�szen biztosan gurul� kacag�sban t�rtek ki, mikor szigligeti M�rton gondolkodni kezdett a f�jdalomr�l. Hiszen Zsuzs�n k�v�l mind�ssze k�t komolyabb kapcsolata volt M�rtonnak, �s mindkett� m�ly nyomokat hagyott benne, pedig az igaz szerelmet csak Szabina mellett �lte meg. Utolj�ra tal�n csak kamaszos fant�zi�j�ban jelent meg valami halv�ny k�p arr�l, hogy egyszer majd tal�l egy l�nyt, akit �gy szerethet, ahogy a foly�k �radnak, mikor kil�pve medr�kb�l nekiv�gnak a v�gtelennek. Kamaszk�nt m�g �lmodott arr�l, hogy egyszer f�lelem n�lk�l mondhatja egy l�nynak „szeretlek”. �s min�l t�bbsz�r mondja, ann�l m�lyebb lesz a szerelme, mert a sz� nem kopik el, csak az �rzelem. Szeretni fog egy l�nyt, aki �t is ugyan�gy szereti majd, �s csak azon versengenek egym�ssal, melyik szereti a m�sikat jobban.
Azt�n megtanulta, hogy a szeretet fojt� is tud lenni. Csak viszont szeretni szabad, �s ha a m�sik nem �rad, akkor csak csendes patak lehet. Az emberek ezt szeretik a legjobban. A csendes patakokat, amelyek b�k�sen folydog�lnak a hegyek k�z�tt, �s �rad�saikkal nem vesz�lyeztetik a part menti vil�g harm�ni�j�t.

Mikor Zsuzs�val tal�lkozott M�rton m�r el is felejtette, hogy n�h�ny �vvel kor�bban milyen szerelemr�l �lmodott. M�r csak tartozni akart valakihez, csal�dot akart, egy b�k�s otthont, egy k�l�n vil�got, amit � teremt �s Zsuzsa. Igen. M�rton valami ilyesminek gondolta a csal�dot. Mened�knek, ahol a t�rv�nyt k�t ember �rja. J�ban, rosszban, m�g a hal�l el nem v�laszt.
�s mikor Szabina egy napon el�be toppant, M�rton tal�n nem is tudta, hogy az a kamaszos �lom m�g mindig ott v�r a sz�ve sark�ban, hogy egyszer val�ra v�lhasson.

Igen, kell lennie valamif�le �gi hatalomnak, melyek a lelkeket egym�s fel� sodorj�k. Am�g Szabina mellette volt, Szigligeti M�rton ezt minden pillanatban �rezte. Megt�rt�nt vele a szerelem. Nem kereste, nem rem�lte, m�gis megt�rt�nt vele. �s ha megt�rt�nt vele, akkor most ki is fogja b�rni, hogy v�ge van.
- F�jjon, ha f�jnia kell –s�hajtott �ton hazafel�, de igaz�b�l nem �rzett semmit. – Olyan ez, mint egy oper�ci� –biztatta mag�t. –T�l kell esni rajta. Igaz�b�l annyira f�ltem mindig ett�l a pillanatt�l. H�t most legal�bb itt van. Nem kell t�bbet f�lnem t�le. Elkezd�d�tt. �s ami elkezd�dik egyszer, az valamikor v�get is �r majd.
- Na gyere f�jdalom! K�zdj�nk meg! –sz�lt hangosan maga el�, de a f�jdalom csak nem akart j�nni

. Mikor haza�rt Zsuzsa mintha kereszt�l l�tott volna rajta.
- T�rt�nt valami? –k�rdezte, �s a f�rfi arc�t kutatta.
- Nem, semmi k�l�n�s. Felbosszantottak a f�iskolai lappal, de igaz�n nem l�nyeges.
A gyerekek m�r pizsam�ban szaladg�ltak.
Milyen r�g nem mes�ltem nekik! –fordult meg M�rton fej�ben.
- Akarj�tok, hogy ma mes�ljek nektek?
- Igeen! Hurr�! –kiab�lt�k Zsombor�k.

Egyszer volt, hol nem volt, hegyeken t�l, v�lgyek m�ly�n �lt egyszer egy kisfi�, aki nagyon szeretett volna j� lenni. �m hi�ba volt olyan nagy az igyekezete, mint az �ce�n, b�rmihez kezdett, mindig bajt csin�lt. El is hat�rozta, hogy vil�gg� megy, mert nem b�rta elviselni a gondolatot, hogy sehogy sem tud j� lenni. A j�s�g �gy kell az embernek, mint a leveg�. Mert nemcsak j�nak akarta tudni mag�t, hanem igazib�l is az akart lenni…

A gyerekek csak �ltek k�r�l�tte �s fesz�lt figyelemmel hallgatt�k. M�rtont pedig valami melegs�g t�lt�tte el, hogy j�l van minden �gy, ahogy van.
Hanem mikor �jjel lefek�dt aludni a s�t�tben egyszer csak elkezdte r�zni a test�t a hideg. Olyan rettenetesen vacogott, hogy Zsuzsa fel�bredt mellette.
- Beteg vagy? –k�rdezte, �s megfogta a homlok�t. – J�zusom. Te reszketsz.
- Minden rendben lesz –felelte M�rton �s �sszeg�mb�ly�d�tt a takar� alatt.
Zsuzsa hozott r� m�sik takar�t.
- Biztosan minden rendben?
- Biztos.
A dupla takar� megtette hat�s�t. M�rton n�h�ny perc m�lva m�r ver�t�kben �szott. Kib�jt a takar� al�l, de akkor �jra j�tt a remeg�s.
- Szabina lelke most szakad el t�lem –gondolta.
K�t karj�val szorosan �t�lelte a test�t.
- Maradj m�g! Csak egy kicsit, maradj m�g…
�gy szor�totta mag�t, mintha v�delmezn� akarn� a kiszakad� l�lekdarabot…
Amit�l annyira f�l, amire m�r v�rt is, most bek�vetkezett.
A f�jdalom meg�rkezett.