G�za k�l�nben R�za mama szomsz�dja volt. Mogorva aggleg�ny, aki nem szerette, ha G�z�nak sz�l�tj�k. Jobban �r�lt a „Tan�r �r, k�rem” -nek, de ma m�r kihalt az emberekb�l a tisztelet, �llap�totta meg keser�en. Nincs becs�lete ma m�r semminek, k�l�n�sen nincs az ilyen rosszul fizetett k�zalkalmazottaknak! � is ink�bb v�zvezet�k szerel� lett volna, mint az apja. Akkor nem kellene nyomorognia ilyen gyal�zatosan kev�s p�nzb�l! De ejh! Elm�ltak m�r azok az id�k, hogy v�ltoztathatna az �let�n!

Egy nap, mikor R�za mama �pp a pinc�ben besz�lgetett a t�rp�vel, v�ratlanul be�ll�tott hozz� Lill�cska. Lill�cska R�za mama kedvenc unok�ja volt. 19 �ves, gy�ny�r�, hossz� sz�ke haja volt, s�t�t barna szemeiben mintha valami �si t�z lobogott volna.
- Szia, Nagyik�m! Csak beugrottam, este tal�lkozok Robival. Nah�t! M�g meg van a t�rpe? Azt hittem kidobtad.
- Tudod, nem volt sz�vem hozz�. Nagyap�d mindig �gy szerette. Azt mondta, lelke van –simogatta meg R�za mama a t�rpe h�t�t.
- Akkor m�rt nem hagytad a r�zs�k k�z�tt?
- Tudod, G�za b�csi…
- Mit mondott G�za b�csi?
- Hogy elt�ntethetn�m m�r ezt a giccspar�d�t.
- �s ez�rt hoztad le a pinc�be? Mit sz�m�t, ki mit gondol! –tette cs�p�re a kez�t Lill�cska. – Csak nem azt akarod mondani, hogy G�za b�csi dikt�l ebben a h�zban is!
- Nem dehogy. Csak tudod, van neki el�g baja. Egyed�l �l, meg azt�n folyton olyan szomor�.
- Na, hiszen! Nem szeret az senkit, att�l olyan szomor�. Az m�g a naplement�t is giccsesnek tal�lja. Vidd csak ki a kertedbe, ha �gy szeretn�d. A vil�g mindenkinek olyan, amilyennek l�tni szeretn�!

R�za mama este, mikor a Tan�r �r m�r m�lyen aludt kivitte a kertbe a t�rp�t. Az utc�r�l �pp r�vil�g�tott a l�mpa. A t�rpe pedig, mintha elmosolyodott volna.
M�snap azt�n G�za, mikor iskol�ba indult, nem akart hinni a szem�nek.
- R�za! R�za! – ki�ltott �t a ker�t�sen. – Csak nem visszaraktad ezt a giccspar�d�t a kertedbe?
- Visszaraktam – v�laszolt csendesen R�za mama.- Idetartozik.
- V�ns�gedre elment neked is az eszed! –legyintett sokat mond�an a Tan�r �r, �s mag�ra hagyta R�za mam�t.
- Az �let olyan, amilyennek l�tni akarjuk – ism�telte Lill�cska szavait mag�ban R�za mama.
�s ekkor a t�rpe G�za h�ta m�g�tt fityiszt mutatott.
R�za mama pedig kacagni kezdett, �s csak kacagott, kacagott, hogy m�g az is j�kedvre der�lt t�le, aki hallotta.