Igaz�b�l szeretet

- Hova �lj�nk? – k�rdezte Tiham�r, �s k�rbe tekintett a majdnem �res k�v�h�zban.
- Ti�d a d�nt�s joga –felelte egykedv�en Zsuzsa.

Tiham�r maga is fogorvos volt, Zsuzs�val �vek �ta j� bar�ts�g f�zte �ket egym�shoz, b�r legt�bbsz�r csak a tov�bbk�pz�sek alkalm�val tal�lkoztak. M�gis sz�vesen volt a n� t�rsas�g�ban, mert szakmai k�rd�sekr�l Zsuzs�val lehetett a legjobban besz�lni.M�gsem volt alkalma soha k�zelebb ker�lni Zsuzs�hoz. Maga is meglep�d�tt, mikor Zsuzsa elfogadta a megh�v�s�t, hogy igyon meg vele egy k�v�t.

- F�radtnak t�nsz.
- Az is vagyok. Tudod, a szok�sos – �s Zsuzsa zavartan f�lre n�zett.
- Hallom M�rton otthagyta az egyetemet.
- Igen, �gy is mondhatjuk.
- Ha ez b�nt, nekem nyugodtan elmondhatod –�s a f�rfi egyenesen Zsuzsa szem�be n�zett.
- Nem k�sz�n�m. Nincs mit mes�lni r�la. K�t h�napja el kellett j�nnie, az�ta �raad�k�nt tan�t egy mag�n f�iskol�n. –Zsuzsa elsz�ntan kavargatta a cappucinot a pohar�ban.
- Ne haragudj, nem akartam tolakod� lenni, csak annyi mindent hall az ember.
- Na, persze! M�s �lete mindig sokkal izgalmasabb, mint a saj�tunk! – jegyezte meg keser�en Zsuzsa. – �n szeretem M�rtont, �s am�g � nem �ll el�m, hogy el akar v�lni, addig �n nem akarok tudni arr�l, hogy milyen csat�kat v�v mag�val. Persze hozz�m is eljutottak a pletyk�k, hogy van valami kisl�ny az egyetemen, aki miatt kipender�tett�k, de tal�n csak most j�ttem r� igaz�b�l, hogy nem akarom elvesz�teni.
- Bocs�nat, t�nyleg sajn�lom, hogy sz�ba hoztam –visszakozott Tiham�r.
- Tal�n jobb is, ha besz�lek r�la valakivel, legal�bb �n is tiszt�zom magamban a dolgokat. Mikor megismertem M�rtont, mindig led�bbentett, hogy sz�m�ra az �let - k�rd�sek v�gtelen sokas�ga. Ez�rt sokszor olyan dolgokra csod�lkozik r�, amit �n �szre sem veszek. B�r sokszor nem �rtem, de l�tom rajta, hogy neki minden sokkal bonyolultabb. �n elv�gzem a munk�mat, hazamegyek, besz�lgetek a gyerekeimmel, �s el�gedett vagyok. � sosem el�gedett. Folyton gondolkodik, �s �szre sem veszi, hogy m�r r�g�ta a saj�t kis k�l�n vil�gban �l, amiben maga teremti a szab�lyokat. Szabad ember lett, mert �j gondolatokat csak szabad ember k�pes teremteni. �n pedig nem tehetek �rte t�bbet, mint hogy mellette �llok akkor is, ha bajban van.
- Fantasztikus n� vagy! M�rton nem is tudja, milyen szerencs�s.
- De igen tudja. �s bizony�ra h�l�s is �rte. De a h�la n�ha agyon tudja nyomni az embert.
- B�rmelyik f�rfi boldog lenne egy ilyen n� mellett! – hajtogatta Tiham�r.
- Az lehet –mosolyodott el Zsuzsa. - �n viszont csak M�rton mellett vagyok boldog. Kett�nk k�z�l neki a nehezebb. �n teszem a dolgomat, �s ez�rt elismer a vil�g. � viszont megszenvedi a gondolkod�st. �r�k harcban �ll a vil�ggal �s �nmag�val. Kett�nk k�z�l m�gis, � az, aki nyomot hagy maga ut�n. �n csak �tutaz� vagyok, engem legfeljebb addig tartanak meg az eml�kezet�kben az emberek, am�g ki nem esik a t�m�s a fogukb�l. De � mindig is ott marad a hallgat�i eml�kezet�ben. Akkor is, ha nem gondolnak r�.
- Nem k�nny� egy filoz�fus feles�g�nek lenni! -pr�b�lt tr�f�lkozni Tiham�r.
- Senkinek sem k�nny� lenni –v�laszolta Zsuzsa –�s felemelt fejjel a f�rfi szem�be n�zett.

Szigligeti M�rton �pp az el�ad�b�l l�pett ki, mikor megpillantotta a n�v�r�t, M�rt�t.
- H�t, te? – n�zett r� meglepetten.
- Erre j�rtam, gondoltam ben�zek. Van egy kis id�d?
- A legjobbkor j�tt�l! Szabad vagyok, mint a mad�r.
M�rton szob�j�ban a k�nyvek az asztalon szerte sz�jjel hevertek, a karossz�ken a fel�lt�je kiss� gy�r�tten v�rakozott, hogy valaki v�gre k�zbe vegye �s j�les�en ny�jt�zkodhasson egyet. A polcon egy k�peslap tr�nolt a pap�r halom tetej�n rajta k�t gyerek, alatta a felirat:
„A j�tsz�t�rsam, mondd, akarsz-e lenni….”

- Foglalj helyet –�s egy szempillant�s alatt �trendez�dtek a kupachegyek.
- Nem maradok sok�ig. Csak agg�dom �rted.
- �rtem? –kerekedett nagyra M�rton szeme. – Mi�rt agg�dsz �rtem, dr�ga n�v�rk�m? Sose voltam jobban!
- Azt l�tom –mosolyodott el �nk�ntelen�l is M�rta. – Csak �gy ragyogsz, mint egy els�szerelmes kiskamasz.
- Aha! – emelte gy�ztesen az ujj�t M�rton a leveg�be. –Sz�val innen f�j a sz�l.
- Igen! Innen f�j a sz�l. Az eg�sz v�ros att�l hangos, hogy az�rt kellett elj�nn�d az egyetemr�l, mert beleszerett�l valami kisl�nyba.
- �rtem. �s mit szeretn�l tudni?
- Az igazat –v�laszolta M�rta, �s hirtelen az jutott esz�be, hogy most �ppen �gy �rzi mag�t, mint harminc �vvel ezel�tt, mikor minden bajt�l megakarta �vni a kis�ccs�t.
- Nos. Az igazs�g az, hogy val�ban beleszerettem egy kisl�nyba – M�rton �rezte, amint harminc �vet visszamegy az id�ben .- �s ha most azt v�rod, hogy b�nb�n�an a sarokba vonulok, h�t sajn�lom, csal�d�st kell okozzak. Nincs lelkiismeret furdal�som. Magam sem �rtem mi�rt, de nincs. Lehet, hogy elromlottam, lehet hogy valamir�l nem veszek tudom�st, de meggy�z�d�sem, hogy a l�lek k�pes m�rlegelni a tettek igaz, vagy hamis volt�t, �s ha t�vesnek �t�li meg, akkor megvonja az asszenzi�t a k�pzett�l, vagyis nem egyezik bele a t�rt�n�sekbe, �s nyugtalann� v�lik. De �n m�g sosem voltam ennyire nyugodt �s boldog.
- �s mit sz�l mindehhez Zsuzsa?
- Nem tudom. Nem besz�l�nk r�la.
- Nem besz�ltek r�la? Gondolod, hogy nem is tudja? –cs�v�lta fej�t M�rta hitetlenkedve.
- Nem. Azt gondolom, hogy biztosan sejti. De val�sz�n�leg l�tja azt is, hogy boldog vagyok.
- �, ez igaz�n csod�latod! Szigligeti M�rton professzor �r megval�s�totta a mai kor leg�jabb h�zass�gmodellj�t! Gratul�lok.
- Ne g�nyol�dj! –pattant fel M�rton a sz�kb�l. – Azt hiszed olyan k�nny�? Mindenkinek nagyon neh�z. Zsuzs�nak is Szabin�nak is, nekem is. Elegem van m�r ebb�l az �lszent vil�gb�l, amely csak pr�dik�lni tud az igaz szeretetr�l, de a gyakorlatban fogalma sincs r�la. Azt mondj�k nem birtokolhatja egyik ember a m�sikat, de a kapcsolatok semmi m�sr�l nem sz�lnak csak a birtokl�sr�l. Birtokolni h�zat, aut�t, feles�get. �s hogy k�zben elsorvadnak a lelkek �s az �rzelmek csak sz�nalmas ny�sz�rg�ss� cs�kev�nyesednek, az senkit nem �rdekel. Am�g nem j�tt Szabina az �letemben �szre se vettem, hogy m�r �gy �l�nk Zsuzs�val, mint k�t idegen. De most �jra szeretni tudok. Igaz�n szeretni. L�tom, a b�natot, �s l�tom az �r�met. Tudom, hogy Zsuzs�nak is sz�ks�ge van r�m, ahogyan nekem is sz�ks�gem van r�. Szabina egy angyal. �gy szeret, hogy t�bb leszek. �gy szeret, hogy a vil�got is k�pes lenn�k �t�lelni ha kell. M�r Zsuzs�val sem vagyunk idegenek. Ha �t�lelem csak a szeretetet �rzem. Azt �rzem, hogy nem akar elvesz�teni. Azt �rzem, hogy v�gre � is �rteni akar. De Szabina n�lk�l m�r arra sem eml�kezn�k, hogy milyen �rz�s ha hi�nyzik az �rint�s. Nem! Ez nem lehet b�n, mert ez igaz�b�l szeretet.
- �s m�gis hogy k�pzeled? �leted v�g�ig ebben a hazugs�gban �lsz?
- Hazugs�g! Mert szerinted ez hazugs�g! �s h�nyan hazudnak szeretetet mik�zben h�s�gben �lve m�r semmit nem �reznek! H�t legyen hazugs�g. Tudom, hogy ez nem tarthat �r�kk�. Szabina fiatal El�bb ut�bb tal�l valaki m�st. Majd gyereket akar, �s csal�dot, �s akkor lej�r a halad�k. –M�rton leroskadt a sz�kbe. Egy pillanat alatt t�z �vet �regedett.
- Nem ismerek r�d. Te akir�l mindig azt hittem, hogy oda van a gyerekei�rt, te, aki Zsuzs�t mindig is olyan sokra tartottad, most kock�ra teszel mindent egy ilyen szerelem�rt?
- Nem v�rom t�led, hogy meg�rts. Nekem olyan sz�ks�gem volt erre a l�nyra, mint fuldokl�nak a leveg�re. Ett�l az �rz�st�l �rzem magam �jra embernek. Ett�l �rzem magam �jra �l�nek. �s tudom, hogy nem v�laszthatok. �s tudom, hogy nincs j�v�nk, csak jelen�nk, de egyetlen perc�r�l sem vagyok hajland� �nk�nt lemondani.
- Jaj, te m�g mindig egy bolond k�ly�k vagy! - �lelte �t szeretettel M�rta az �ccs�t. – Olyan vagy mint a dr�ma h�s�k. L�tod a biztos v�get, �s m�gis kitart�an menetelsz a szakad�k fel�.
- L�sd be, hogy van ebben m�gis valami sz�p! – n�zett mosolyogva M�rton a n�v�re szem�be.
- Igen, van! Van benne valami sz�p. Sz�p �s f�lelmetes.