Min�l t�bb M�rait olvasok, ann�l k�zelebb �rzem magamhoz. Mindig bosszant, hogy mindenki csak a F�vesk�nyv�b�l id�z, pedig M�rai minden reg�nye egy-egy f�vesk�nyv.

A Vend�gj�t�k... igaz�b�l a szenved�lyr�l sz�l. A szenved�lyr�l, amely M�rai csaknem minden k�nyv�ben felbukkan, de itt �s most eg�szen k�l�nleges h�romsz�gbe b�jtatva kis�rhetj�k figyelemmel a szerelem term�szetrajz�t. Casanova, bizony�ra kicsit M�rai is. Casanova tal�n minden �r�, aki a szenved�ly h�ve, hiszen err�l csak a megismer�s �tj�n lehet �rni.

Az egyik kedvenc r�szletem, mikor Giacomo a pappal besz�lget az �r�sr�l, mert hogy Casanova �r�nak vallja mag�t.

Az �r�s igazi hatalom. Igazad van, az �r�s szabad�tott meg. L�tod erre nem is gondoltam. �s igaza van az �r�snak, mikor azt mondja, hogy az ostob�k is r�szesei a kegyelemnek. Az �r�s �s a legnagyobb er�, az �rott sz�, er�sebb, mint a p�pa, �s a kir�ly, er�sebb, mint a d�zse. A mi p�ld�nk is ezt mutatja. �r�sban besz�lt�k meg a sz�k�s�nket, a bet�k v�gt�k sz�t a l�ncot, a bet�kb�l fontunk k�telet �s h�gcs�t, a bet�k vezettek vissza a pokolb�l a f�ldre. �ll�t�lag a bet�k elvezetnek a f�ldr�l a mennybe is. De ebben nem hiszek.

H�t nem gy�ny�r�?

De a leggy�ny�r�bb az utols� nagy jelenet, ahol m�r a szerepl�knek nev�k sincs, csak egy f�rfi �s egy n� �ll egym�ssal szemben, �larc m�g� b�jva. A n� betegesen szerelmes volt a f�rfiba, a f�rfi csak j�t�knak vette, m�gis a n� az, aki emelt f�vel t�vozik a szob�b�l, mert a szerelem, legyen b�rmilyen is, ha igazi nemesiti a lelket. (jaj, de sz�pen mondtam:) )