Dr�ga L�r�ntom!

Holnap leszek hetven �ves �s �gy d�nt�ttem, megaj�nd�kozom magam egy kis eml�kez�ssel, �s �rok �nnek. J�l tudom, soha nem olvassa majd e sorokat, hiszen nem �ll sz�nd�komban elk�ldeni �nnek, m�gis, am�g �rom, kicsit �jra itt lesz velem, �s ennek m�g a gondolata is �r�mmel t�lti el a sz�vem.

Mi�ta is nem l�ttuk egym�st? Huszon�t �ve? Vagy t�bb is tal�n? �, rem�lem j�l megy sora, tal�lt mag�nak szeret� feles�get, ki g�z�lg� vacsor�val v�rja, �s mindig akad n�h�ny kedves szava a maga sz�m�ra. �, hogy szerettem volna mindezt �n megadni! Hogy mondtuk, hogy ennek soha nem lesz v�ge, �s hitt�k is, hogy igaz lehet. Azt�n egy nap, m�gis kis�t�ltam az �let�b�l, s t�bb� nem tal�lkoztunk.

Jaj, dr�ga L�r�ntom, szeretn�m ha tudn�, hogy nem volt nap, hogy ne gondoltam volna �nre! Valah�nyszor fojtogatni kezd a b�nat, becsukom a szemem, nagy leveg�t veszek, �s azt mondom magamnak: mindent megadott az �let, hiszen szeretett! �s biztos vagyok benne, hogy m�g most is szeret, ahogyan �n is �nt, �s ha nagyon akarom, most leh�nyja �n is a szem�t, �s r�m gondol, �s nekem ennyi �ppen el�g.

A gyerekek az�ta feln�ttek. �n maga mellett lettem igaz�n n�, tal�n maga mellett n�ttem fel igaz�n- azokban az �vekben. Jaj, m�g mindig el�fordul, hogy �nr�l �lmodom! Az �rint�s�r�l, a cs�kj�r�l, ahogy f�lembe s�gta, hogy szeret... �s csak mag�nak �rulom el: n�ha m�g az eml�k�be is beleremegek.

Zsuzsik�m az�ta f�rjhez ment. Az els� szerelm�hez. �, hogy lebesz�ltem volna r�la, ha tudom, de h�t az ilyesmibe nem lehet belesz�lni! T�z �ve h�zasok, de l�tom, hogy nem boldog. Sokat van egyed�l, a f�rje �r�kk� dolgozik, szorgalmas, rendes ember, de megszakad a sz�vem, ha l�tom Zsuzsik�m szomor� szem�t. Mondan�m neki keresse meg a boldogs�g�t, de h�t van k�t gy�ny�r� kisl�nyuk, �s a gyerekek miatt nem mondhatom m�gsem, hogy hagyja ott a h�zat, minden�t. Pedig tudom, a boldogtalans�g �gyis elsorvasztja el�bb-ut�bb a lelk�t, �s ugyan hogyan is lehetn�nek boldogok a gyerekek ott, ahol egy szomor� szem� anya van? De m�r megtanultam: elj�n az ideje mindennek.

Kl�rik�m sikeres �zlet asszony lett. Van egy butikja a f�v�rosban, azt mondja � nem megy f�rjhez, minek, hisz csal�s �s �rul�s az eg�sz h�zass�g, �s a szerelem elm�lik, j� ez �gy neki. Jaj, dr�ga L�r�nt! B�rcsak itt lenne velem, �s fogn� a kezem, hogy mit kell ilyenkor mondani! �n hiszem, hogy a szerelem teszi teljess� az �letet, �s f�j a sz�vem, ha Kl�rik�ra gondolok. B�rcsak kicsit b�trabb lenne! "B�trak �s bolondok!" -eml�kszik? Mindig ezt mondta! "Legy�nk b�trak �s bolondok."

P�ter m�g csak k�t �ve n�s�lt meg. Nagyon biztos a dolg�ban! �gy l�tom � igaz�n boldog. Tavasszal lesz egy �ves �ronka. B�b�jos kisfi�. Hiszi, hogy majd � megmutatja- �v�k lesz a kiv�tel: a szerelem, ami nem m�lik el soha. De h�t mikor higgyen ilyesmit az ember, ha nem fiatal h�zas kor�ban? R��r megtanulni, hogy az �let az sziv�rv�nysz�n�, �s annyi f�lek�pp lehet boldog az ember. Igaz, kedves L�r�ntom?

Vajon gondol-e m�g r�m, ha sziv�rv�nyt l�t? �n mindig �nre gondolok, valah�nyszor csak felt�nik az �gen, es� ut�n, naps�t�sben... Gondolatban al�b�jok, maga �t�lel, �s megint csak ketten vagyunk a vil�gegyetemben, mint akkor, ott �nn�l...

Kedves L�r�ntom! K�sz�n�m, hogy megosztotta velem �let�nek egy kis r�sz�t, mellyel �r�k id�re hatalmat adott a b�nat felett! S ha egyszer majd elmegyek, egy felh�n l�gatom l�bamat, onnan integetek! Addig pedig simogassa a sz�l helyettem, s m�g nem tal�lkozunk ott fenn, hordozza tenyer�n az �let!

�leli �r�k szerelemmel: az �n bolondos szerelme!