Eszm�l�s

Edit elk�lt�z�tt. Bal�zs term�szetesen vele tartott. A k�t naposnak indul� szabads�g k�t h�tre h�z�dott. A lak�sban m�r nem volt semmi, ami tiszta lett volna. Ern� reggel kilenckor d�h�sen keresg�lt a szennyes ruh�k k�z�tt. Ha inni akart, csak el�bl�tett egy poharat, a t�ny�r haszn�lat�r�l m�r a harmadik napon �nk�nt lemondott. Reggelente lement a napi �veg v�r�s bor��rt, azt�n bez�rk�zott. Nem akart l�tni senkit.

- Na, sz�pen n�z�nk ki! –tekintett k�rbe maga k�r�l. – Holnap dolgoznom kell menni, �s nincs, amit felvehetn�k.
Lezuhant a karossz�kbe, maga mell� tette a poharat.
T�l sokat iszom. T�l sokat. Majd ezt is megb�nom, mikor fekszem a k�rh�zi �gyon, �s k�zlik, hogy elittam a m�jamat, de ki nem szarja le! �gyis mindent megb�nunk a v�g�n! �n a m�nak �lek! Most musz�j innom. - �lj a m�nak!
Ern� magasba emelte az �veget.
Elk�pzelte, ahogy Edit �pp most k�sz�t reggelit Tam�snak. Tam�ssal a k�z�piskola �ta bar�tok voltak. �lm�ban sem fordult meg a fej�ben, hogy �sszesz�ri a levet a feles�g�vel.
- Tiszta h�ly�nek n�znek! Engem mindenki tiszta h�ly�nek n�z.
Kinyitotta a v�r�sboros �veget, �s �nekelni kezdett:
Az�rt vannak a j� bar�tok, hogy a r�g el vesztett �lmot, visszahozz�k n�ked, majd egy…
Kit�rt bel�le a zokog�s.
- Milyen szem�t a vil�g!
Julcsit�l is a bar�tn�je szereti el a szerelm�t, most meg a legjobb haverja �polja a feles�g�t. Milyen egyforma az �let! �s m�g Edit �t gyan�s�tgatta mik�zben ki tudja mi�ta kef�l a legjobb bar�tj�val! Undor�t�! Igaza volt ennek a szerencs�tlen gyereknek, hogy felk�t�tte mag�t! T�l tiszta volt ehhez a mocsokhoz.

Ekkor v�ratlanul megfordult a kulcs a z�rban.
Bal�zs �llt az ajt�ban.
- Hello, apa!
- Nocsak, nem hiszek a szememnek. H�t t�ged meg mi sz�l f�tt erre?
- Hazaj�ttem.
- Mi van? Anyuci nem t�r�d�tt az � fiacsk�j�val –g�nyol�dott ittasan Ern�.
Bal�zs kivette az �veget a kez�b�l.
- Fejezd be. K�rlek! - a fi� hangja olyan volt, mint aki kar�csonyi aj�nd�k�rt zsolozsm�l. -Eddig mindent Julcsi�rt csin�ltatok, most ezt az egyet miattam tedd meg: fejezd be az iv�st.
- M�r be is fejeztem –t�rta sz�t kez�t Ern�. –N�lad van a var�zsital.
- Eml�kszel? Te mondtad mindig nekem, hogy az �let egy boksz meccs. Az a l�nyeg, hogy am�g tart, mindig talpra �llj.
- T�nyleg? Ilyen okosakat tudok mondani? Nah�t! -cs�v�lta meg a fej�t Ern�.
Bal�zs mintha nem is hallotta volna, folytatta.
- �llj talpra, apa! �llj fel.
- Rendicsek! –engedelmeskedett Ern�, mint egy kisgyerek, �s felpattant a karosz�kb�l.
- Helyes –mosolygott Bal�zs. – Akkor �n most elpakolok.

Bal�zs megjelen�se Ern�t teljesen v�ratlanul �rte. Nem volt a forgat�k�nyvben, �s most kiz�kkent a szerep�b�l. Hirtelen nem is tudott mit kezdeni a fi�val, de a jelenl�te, �gy hatott r�, mint �tfagyott gyerekre a meleg szoba. Csak most �rezte a k�theti iv�szat mennyire kimer�tette. Lefek�dt a kanap�ra, �s m�ly �lomba zuhant.
Mikor fel�bredt, a szob�ban minden ruha elpakolva, a konyh�b�l szalonn�s r�ntotta illata jelezte, hogy Bal�zs �pp ott szorgoskodik. Ern� le�lt a konyhasz�kre �s csak n�zte a fi�t. Nem is tudta, hogy k�pes szalonn�s r�ntott�t k�sz�teni –�llap�totta meg, d�bbenten mag�ban.
- K�sz�n�m! – mondta csendesen, �s nyelt egy nagyot.
- Nincs mit –felelte mosolyogva a fi�.
- �gy sz�gyellem magam.
- H�t, azzal nem sokra megy�nk.
S�ndor elkezdte legy�rni az els� falat r�ntott�t a tork�n.
- Tudod, az a te bajod, apa, hogy mindig csak azt n�zted, nek�nk mi a j�, de hogy neked mi a j�, arr�l fogalmad sincs.
Ern� letette a vill�t, fej�t k�t tenyer�be fogta. Nem akarta, hogy a fia s�rni l�ssa.
- Hogy te milyen nagy lett�l –szipogta.
- Semmi baj, apa! El�ttem nem kell sz�gyellned magad.
- Any�d j�l van? – k�rdezte hirtelen Ern�.
- Megvan.
- �gy �rtettem, boldog Tam�ssal?
- Menek�l, mint te.
- Ezt meg hogy �rted? – n�zett k�rd�en a fi�ra.
- Nem tudom. Csak ez jutott eszembe. –Bal�zs piszk�lni kezdte az �telt a vill�val. – Tudod, ti mindig azt szeretn�tek tudni, hogy mi�rt k�t�tte fel mag�t Julcsi. De erre az a v�lasz, hogy CSAK. Ezt azonban k�ptelenek vagytok elfogadni. � d�nt�tt �gy.
- Sz�val CSAK. Szerinted ezt meg kellene �rteni, hogy egy gyerek egyszer CSAK �gy d�nt, hogy felakasztja mag�t. Mert CSAK.
- Nem meg�rteni kell, hanem elfogadni – n�zett r� komolyan Bal�zs. – �n nem vagyok Julcsi. Nekem soha nem jutna eszembe felakasztani magamat. � m�s volt. Nem tudom, mi�rt tette, mert �n nem tenn�m meg. �n sem �rtem, aoa! �s nekem is nagyon f�j, de mi a fen�t lehet m�r ezzel csin�lni?
- Hogyan fogadjak el valamit, amit nem tudok meg�rteni? – Ern� szem�t elfutotta a k�nny.
- �gy, ahogy �n is elfogadlak t�ged. Ennyi az eg�sz. – Bal�zs olyan egyszer�s�ggel magyar�zott, mintha csak az 1x1-et kellene meg�rtetnie.

Ern�t bosszantotta ez a nyegles�g, de lelke legm�ly�n tudta, hogy igaza van Bal�zsnak. M�g soha nem �rezte ilyen k�zel mag�hoz a fi�t. V�gtelen hossz�nak t�nt az id�, ami Julcsi hal�la �ta telt el. Az�ta csak f�jdalom �s szomor�s�g volt minden pillanat. Ez volt az els� alkalom, hogy r�d�bbent, maradt valami az �let�ben, aminek m�g k�pes tiszta sz�vb�l �r�lni.