Szigligeti M�rton pontban d�li tizenk�t �rakor elfoglalta az el�ad� katedr�j�n a hely�t.
- Igazat mond vagy hazudik, aki azt �ll�tja: amit most �ll�tok; nem igaz? Bizony�ra j�l ismerik e k�rd�st. Ha igazat mond, akkor hazudik, de ha hazudik, akkor amit mondott, az megfelel a val�s�gnak, enn�l fogva igaz. A klasszikus paradoxon, mely ma m�r csak egyszer�en a 22-es csapd�ja n�ven �l a k�ztudatban. A konkl�zi� l�tsz�lag elfogadhat� premissz�kb�l �ll, �m maga a k�vetkeztet�s m�gis ellen�ll�st v�lt ki bel�l�nk. A l�tszat –mint tudj�k, H�lgyeim, �s Uraim –mindenk�ppen csal. A konkl�zi� nem is olyan abszurd, s az �rtatlan tr�f�nak t�n� paradoxon sokszor eg�sz tudom�nyter�letek fogalmi rendszer�nek fel�lvizsg�lat�t eredm�nyezi.
(Az el�ad� zs�fol�sig megtelt. Mi�ta ny�lt titokk� v�lt Szigligeti kapcsolata Balogh Szabin�val, minden hallgat� l�tni akarta a saj�t szem�vel a h�s szerelmes csal�dap�t.)
A filoz�fia egyik c�lja �ppen az, hogy a tudom�nyok alapelveit alkot� f�ligazs�gokat k�rd�re vonja. A n�met idealizmus nagy alakjai ut�n, mai el�ad�sunk t�m�ja a poszthegelianusok k�t legjelesebb k�pvisel�j�nek Arthur Schopenhauer �s a d�n S�ren Aabye Kierkegaard munk�ss�g�nak ismertet�se.
( Szigligeti hirtelen f�lre tolta a jegyzeteit, majd l�zasan kutatni kezdett a t�sk�j�ban)
Ha megbocs�tj�k nekem H�lgyeim, �s Uraim, rendhagy� m�don, ma csak Kierkegaard egyik �r�s�r�l besz�lek �n�knek. Tudj�k, az jutott eszembe, hogy a mai bulv�rsajt�ban rengeteget lehet olvasni k�l�nb�z� szerelmi technik�kr�l, melyek azt a k�pzetet keltik a ny�jas olvas�ban, hogy a szerelem puszt�n valamif�le testmozg�ssal, �s n�mi erotikus tr�kkel f�szerezett tornagyakorlat. Bevallom �n�knek, m�r magam is majdnem elhittem, de most harminc�t �ves fejjel �jra olvastam Kierkegaard gy�ny�r�s�ges gondolatmenet�t a szerelem �s az �r�kk�val�s�g kapcsolat�r�l, �s igaz�n csak most �rtettem meg: a szerelem – b�tors�g, hogy mindent akarjunk, �s mindent merj�nk. Mint, ahogyan egy gyerekkori verset ezerszer ism�telget�nk magunkban, �s egyszerre csak �letre kelnek benn�nk a szavak, �pp �gy kelt �letre bennem a rezign�ci� lovagja.
(Szigligeti maga el� tartotta a feh�r pap�rlapot) Mert a v�gtelen rezign�ci� lovagja nem adja fel a szerelmet. Nem bolond. Nevessenek b�r a sz�nalmass�g rabszolg�i, hogy a szerelem �r�lts�g �s egy gazdag s�rf�z� �zvegye �pp oly j� parti. A rezign�ci� lovagja –H�lgyeim, �s Uraim – nem gy�va. Nem f�l att�l, hogy kedvese belop�dzik legtitkosabb �s legt�volabbi gondolataiba. Boldogan hagyja, hogy a szerelem minden idegsz�l�t megmozgassa, mert �rzi: ez �let �s hal�l. �s miut�n a szerelmet felsz�vta �s elmer�lt benne, nem hi�nyzik bel�le a b�tors�g hogy mindent akarjon, �s mindent merjen. Felejts�k el, amiket az �js�gok �rnak! Legyenek maguk is b�trak, legyenek lovagok. Mert aki mag�ba sz�vta a szerelmet, az meg�rti az �let viszonyait. A gondolatok �gy engedelmeskednek a szerelmes ember sz�v�nek, mint idom�tott galambok. Egy int�sre a v�ll�ra rep�lnek, azt�n sz�lnek ereszti �ket, hogy a f�jdalom k�veteik�nt t�rjenek vissza, �s elmondj�k: nincs lehet�s�g. Ilyenkor azt�n, - H�lgyeim, �s Uraim –a lovag elhallgat, b�cs�t vesz t�l�k �s megkezdi a mozg�st.
(Szigligeti egy pillanatra k�rbej�ratta tekinet�t az el�ad�termen, �s el�gedetten �llap�totta meg, hogy minden szemp�r fesz�lten �t figyeli.)
Ha ez hi�nyzik valakib�l, lelke sokf�l�ben forg�csol�dik sz�t �s -most figyeljenek! - okosan fog cselekedni. Mint egy p�nzember ki sokf�l�be fektet be, hogy ha az egyiken vesz�t a m�sikon nyerjen.
( A termen csal�dott moraj futott �t) De egy p�nzember sosem lesz lovag! Sz�m�ra sosem j�n el az id�, hogy a mozg�st megtegye, mert � az �let dolgaival foglalkozik. Hi�nyzik bel�le az egys�g, a koncentr�lts�g, ami ahhoz kell, hogy r�gt�n az �r�kk�val�val kezdje. Mert abban a pillanatban, hogy k�zel ker�l hozz�, mindi akad valami fontosabb, ami elvonja a figyelm�t, ez�rt vissza kell fordulnia. Hiszen az �r�kk�val� r��r –gondolja mag�ban, �s �gy sosem teszi meg a mozg�st, hanem els�llyed az �let mocsar�ban.
(Szigligeti elhallgatott egy pillanatra, s letette kez�b�l a pap�rlapot) Fantasztikus �rz�s, mikor kiny�lik az ember el�tt a vil�g, �s megmutatja �sszes sz�ps�g�t! De ne hallgassanak r�m. Ne higgyenek se nekem, se Kierkegaardnak. �n csak annyit szeretn�k k�rni �n�kt�l, hogy gondolkodjanak! Olvassanak sokat, �s gondolkodjanak!

Az el�ad�teremben �ri�si tapsvihar t�rt ki. Szigligeti M�rton zavartan �sszeszedte a jegyzeteit, megk�sz�nte a tapsot, majd a szob�j�ba sietett. Semmi m�sra nem tudott gondolni, csak hogy besz�lnie kell Szabin�val. Hallania kell a l�ny hangj�t. M�g nem tudta mit fog neki mondani, csak azt tudta mindenn�l biztosabban, hogy fel kell h�vja a l�nyt.
A telefon �ppen csak kics�rg�tt, a l�ny kedves hangja m�ris mosolyogva fogadta a vonal t�ls� v�g�n.
- Tess�k?
- �n nem akarom �gy tudni, hogy t�bbet nem �lelsz meg! Nem az�rt mert veled a legjobb a vil�gon, hanem mert a lelkem hal bele.
- Erre most mit mondjak? –nevetett a l�ny. – Belehalok, ha nem �lelhetlek meg t�bbet.
- J�! Akkor ebbe maradunk –s�hajtott megk�nnyebb�lten M�rton, �s �rezte amint a gondolatok ism�t engedelmesen v�ll�ra rep�lnek, ak�r a f�rge galambok.

�j id�sz�m�t�s kezd�d�tt. Valami megv�ltozott. M�g nem tal�lt�k a szavakat, de mindketten �rezt�k, valami v�gleg elm�lt, �s valami v�gleg megm�s�thatatlan lett. Szigligeti M�rton legink�bb nyugalmat �rzett. Most m�r bizonyoss�g lett, hogy szeretik �s szerethet. Tudta, hogy egy szakad�k felett t�ncolnak egy sz�l k�t�len –�s m�gsem f�lt. Igen! Ilyen szerelem csak egyszer van az �letben, de �rezte az er�t, amit Szabin�t�l kapott. Most minden l�p�st magabiztosan tesz meg. Most m�r beengedi a l�nyt legtitkosabb gondolataiba is, mert eggy� akar v�lni vele. Mert neki akarja adni minden tud�s�t, �s minden szeretet�t. A szeretetet, amit a l�nyt�l kapott, s amivel az eg�sz vil�got mag�hoz �lelte. T�bb� m�r nem agg�dik az id� miatt. T�bb� m�r nem agg�dik a titok miatt.
Halad�kot kapott az �lett�l, mert a szerelem maga az �let.