Mint ismeretes, Newton gravit�ci�s elm�let�re alapozva egy francia tud�s, de Laplace m�rki a tizenkilencedik sz�zad elej�n a vil�gegyetemet teljesen determinisztikusnak k�pzelte el. �gy tartotta, hogy l�tezik egy "tudom�nyos t�rv�nyek rendszere", amely lehet�v� teszi, hogy a vil�gegyetemben b�rmit megj�soljunk, ha annak �llapot�val egy id�pillanatban t�k�letesen tiszt�ban vagyunk.
Ha ismerj�k egy objektum, mint p�ld�ul a Nap �s a naprendszer �sszes bolyg�j�nak helyzet�t �s sebess�g�t egy adott id�pillanatban, akkor Newton t�rv�nyei alkalmaz�s�val meghat�rozhat� a Naprendszer �llapota tetsz�leges id�pontban is.
Ez egy el�gg� nyilv�nval� determinizmus. Laplace ezzel sem el�gedve meg, felt�telezte, hogy hasonl� t�rv�nyek uralnak mindent, s ir�ny�tanak minden m�st, mint p�ld�ul az emberi viselked�st is.
Laplace elv�t, a huszadik sz�zad elej�ig a tudom�ny �ltal�nos alapelvei k�z� sorolt�k. Az elvet�s els� jelei k�t brit tud�s: Lord Rayleigh �s Sir James felvet�sei alapj�n kezd�dtek, majd a sort Max Plank n�met fizikus 1900-ban felvetett kvantumhipot�zise k�vette. E hipot�zis egy sor dolgot megvil�g�tott, �m mindezek ellen�re a determinizmus elm�lete 1926-ig tartotta mag�t. Ekkor szint�n egy n�met tud�s, Werner Heisenberg fogalmazta meg h�res hat�rozatlans�gi elv�t. Hogy megj�solhat� legyen egy r�szecske v�rhat� helyzete �s sebess�ge, ahhoz a jelenlegi helyzet�re �s sebess�g�re vonatkoz�lag pontos m�r�seket kell tenn�nk.
Ehhez k�zenfekv� a r�szecske megvil�g�t�s m�dszere, melynek sor�n a f�nyhull�mok bizonyos r�sze a r�szecsk�n sz�r�dik, �gy megmutatja annak helyzet�t.
Min�l pontosabban szeretn�nk megm�rni a r�szecske helyzet�t, ann�l r�videbb hull�mhossz� f�nyt kell alkalmaznunk, vagyis ann�l nagyobb energi�val b�r az egy szem f�nykvantum. �gy a r�szecske sebess�ge nagyobb m�rt�kben torzulni l�tszik, ez�rt ett�l egyre pontatlanabbul tudjuk megm�rni annak sebess�g�t, helyzet�t.
Heisenberg szerint, ha a r�szecske helyzet�nek bizonytalans�ga �ssze van szorozva sebess�g�nek bizonytalans�g�val �s t�meg�vel, az eredm�ny nem lehet kisebb egy sz�mn�l, amit manaps�g Plank-�lland�nak nevez�nk. A Heisenberg-f�le hat�rozatlans�gi elv a mai tudom�nyos vil�g alapvet�, saj�toss�ga...

K�tay Zolt�n bel�pett a nappaliba, egy f�rd�k�peny volt rajta, t�r�lk�z�vel d�rzs�lte nedves haj�t.
- Honnan tudsz te ilyeneket? – k�rdezte a l�ny, mik�zben visszarakta a lapokat az �r�asztalra
- Biofizikus lenn�k, ha m�g nem mondtam volna. Egy cikket �rok, egy tudom�nyosnak mondhat� foly�irat felk�r�s�re.
- �rdekes volt.
- �r�l�k. A hat�rozatlans�gi elvnek �ri�si hat�sa volt az emberis�g vil�gk�p�re, megalapozta a modern fizik�t. T�bb mint �tven �ve fedezt�k fel, de a filoz�fusok m�ig nem tudt�k teljesen kielemezni az �sszes hat�s�t. Megadta a kegyelemd�f�st Laplace elm�let�nek... Ett�l f�ggetlen�l... �rdekes lenne, ha bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt igazak lenn�nek egyes elemei ennek is! K�pzeld csak el: meg tudn�nk mondani, na persze bonyolult sz�m�t�sok ut�n, hogy kivel, mi fog t�rt�nni, �s mikor? Csak be kellene t�pl�lnunk egy sz�m�t�g�pbe a bemeneti param�tereket bizonyos el�felt�telek figyelembe v�tel�vel, �s megkapn�nk az eredm�nyt. Mekkora fegyver lenne ez egyes emberek kez�ben, ha volna alapja! S mekkora �zlet. Annyi minden van, amit nem �rt az ember. Ha egyszer valaki m�gis bebizony�tan�! Valamikor j�tszottam is a gondolattal �s v�geztem bizonyos sz�m�t�sokat…
- Kiss� olyan ez, mint a horoszk�pk�sz�t�s. Nem?
- �ltudom�nyokkal nem foglalkozom.
- L�tom, �rt�l n�h�ny dolgot. Belen�ztem az egyik dosszi�dba… Milyen rendszer szerint �rod �ket?
- Semmilyen rendszer sincs. Ahogy eszembe jutnak. Vannak novell�k, dr�m�k, filmnovell�k, tudom�nyosabb �r�sok, illetve tanulm�nyok, m�g versek is. Szeretem �tv�zni is �ket. Az �ppen aktu�lis be�ll�totts�gomt�l f�gg, hogy mit �rok, hogy melyiket veszem �jra el�, �s jav�tom is, ha �gy l�tom j�nak.
- Kiadhatn�d ezeket.
- Lehet,... tal�n egyszer. Els�dleges c�lom a sz�rakoz�s, az id�t�lt�s. S hogy mi lesz vel�k? Majd eld�l.
- Fura pasas vagy.
- Lehet. Mondt�k m�r.
- N�k is?
- N�k is.
- Van szeret�d?
- Nincs. Most r�gott ki.
- Akkor j�! Bocs, ne haragudj!
- Nem haragszom. V�ge. Szerettem, de m�r nem annyira. K�t hete azt mondta �reg vagyok. H�sz �ves volt. Igaza lehet, n�ha t�nyleg �gy �rzem. Ennek ellen�re megs�rt�dtem.
- Nagyon szeretted?
- Nagyon. T�ged jobban foglak.
- Ezt honnan tudod?
- Meg�rz�s. T�ged jobban �rdekelnek a dolgaim, soha nem k�sel, toler�nsabb vagy �s legal�bb olyan sz�p. Csak m�shogy. L�tszik, hogy sportolsz.
- �r�l�k, ha �gy l�tod.
- Szeretkezz�nk!
- Most?
- Most! – K�tay Zolt�n gyeng�den lefejtette a l�nyr�l a teste k�r� csavart t�r�lk�z�t, majd cs�kolgatni kezdte a melleit.
- Zoli! Legal�bb jobban h�zn�nk el a f�gg�nyt. Kiss� fesz�jez a vil�goss�g!
- Azt nem lehet! L�tni akarom majd az arcod, amikor j� lesz.
- Honnan tudod, hogy j� lesz? A n�k igen nagy t�bbs�g�nek sohasem...
- Tudom �s k�sz! – r�tette kez�t a sz�j�ra, hogy eln�m�tsa. Letekerte fej�r�l, a r�csavart t�r�lk�z�t is. R�vid sz�ke, fi�sra v�gott haja volt, mint az �sz�knak. Az �gyra d�nt�tte a l�nyt, majd gyeng�den cs�kolgatni kezdte...

K�t mell�n meg�llt az id�, mellbimb�i fesz�letk�nt meredtek az �gre. A l�ny teste, mint sz�ke �gy�k� aranyp�nc�l, melyre a lemen� napsug�r hossz� pillant�st vetett. Mikor felm�rte helyzet�t, �s mikor elj�tt az id�, megtette amit kellett. Egy zen�sz valahol zongor�n Clair de Lune dallamokat j�tszott, mely ritmust szolg�ltatott a gy�ny�r el�szob�j�ban. Az ismer�s mozdulatokra akarva akaratlanul is levetette �larc�t, majd arca ez�stb�l aranyba v�ltott, jelezv�n, hogy megadta mag�t, itt az id�. A test engedelmeskedett, az �g�ret val�ra v�lt. A v�gy fokozatosan el�rte c�lj�t...
Egy villamos t�voli csilingel�se �jb�l a tudat�ig hatolt. Valahonnan, eg�szen t�volr�l gyerekzsivaj hallatszott, �s a szomsz�d r�di�ja elmondta a h�t�r�s h�reket. Lassan beesteledett...

- Egy szivart? – k�rdezte a l�ny vid�man a f�rfit�l. – Gy�jtsak egyet?
- Nem b�nom, csak nehogy megfulladj t�le. Most j�l esne egy ital is.
- �n meg ilyenkor mindig meg�hezem. F�leg, ha j� volt.
- Tele a h�t�szekr�ny, keress valamit! Vagy tudod mit? Ink�bb elviszlek valahova vacsor�zni. F�r�dj, �s �lt�zz! – adta ki az utas�t�st, ellenvet�st nem t�r� hangon.
- Igenis! – Eszter fel�lt, ruganyos combjaival ell�kte mag�t az �gyt�l, majd bevetette mag�t a f�rd�szob�ba.
K�tay Zolt�n le�lt az �r�asztalhoz, felkapcsolta a l�mp�t, majd felvette �r�s�t.
"Hat�rozatlans�gi elv" – mormolta a c�m�t, majd egy m�sik lapot vett el�. Ezen ez �llt: A nyitott j�v� elm�lete. – �gy l�tszik, hib�ztam valahol a sz�m�t�sokban. K�t szeretkez�st j�soltam…

- V�ge -