kabboca: Fázisok
Fűszálon ringatózom
Nevetem az ég harmatkönnyeit
1.
Csak egy villanás,
tán nem is figyelsz
s máris csak azt érzed,
édes sajgás tölt el,
keserű mosolyon
mézízű a könnyed.
2.
Karod közt tarthatod a fényt,
magadhoz ölelheted emésztő-tűz napod
ha éget, s elemészt is, legalább érzel:
boldogan hagyod.
3.
Fűszálon ringatózom
Nevetem az ég harmatkönnyeit
Kacagva pocsolyába hullatom
Elhasznált szívemet
(Lábaihoz érnek bíbor körei)
|