A temet�s

A feh�r kopors�, �s a fekete hint� m�r �nmag�ban is k�l�nleges l�tv�nyt ny�jt majd, �s val�sz�n�leg a gy�szol�k nagy r�sze csak egy sz�l r�zs�val �rkezik, hiszen a legt�bben k�z�piskol�sok, J�lia bar�tai, oszt�lyt�rsai, vagy a sportegyes�let tagjai. Kl�rik�nak is volt h�rom gyereke, �s mikor �rta a besz�d�t, nem b�rt szabadulni a gondolatt�l, hogy de j�, hogy nem vele t�rt�nt. Pontosan tudta, egyetlen sz�l� sem hib�zhat akkor�t, hogy okolni lehessen egy ilyen trag�di��rt.
� is olvasta J�lia napl�j�t. Pontosan olyan lesz a temet�se, ahogy azt el�re meg�lmodta. Gy�ny�r�!

F�l �r�val a temet�s megkezd�se el�tt m�r �ri�si t�meg gy�lt �ssze a ravataloz� el�tt. A csendben csak a mad�rcsicserg�s jelezte, hogy az �let megy tov�bb, az emberek mozdulatlanul �lltak, lehajtott fejjel.
Pontosan k�t �rakor Kl�rika a mikrofonhoz l�pett, �s elkezdte felolvasni a besz�d�t.

- Az�rt gy�lt�nk ma itt �ssze, hogy elb�cs�zzunk Tak�cs J�liann�t�l, aki mind�ssze 15 �vesen hagyott itt benn�nket. Elk�pzelni is neh�z, hogy milyen k�zdelmet kellett megv�vnia egy ilyen fiatal l�nynak �nmag�val, hogy az �let �sszes sz�ps�ge �s �g�rete ne legyen elegend� ahhoz, hogy marad�sra b�rja. Sikeres volt, sz�p �s fiatal. Mindaz, amir�l az emberek t�bbs�ge azt hiszi, elegend� a boldog �lethez. A sportban el�rt eredm�nyei alapj�n nagy j�v�re sz�m�thatott. � azonban m�sk�nt d�nt�tt.
J�lia mindig is tudatosan ir�ny�totta az �let�t. �t �ves kor�ban � maga k�rte �desanyj�t, hogy vigye el az uszod�ba, mert � �szni akar. Mindig is fegyelmezett, er�s akarat� sportol�nak tartott�k edz�t�rsai is. Most azonban b�cs� n�lk�l itt hagyta sz�leit, testv�r�t, rokonait, bar�tait. Tartozik egy k�sz�nettel, amit �n szeretn�k helyette tolm�csolni.

Kedves anya! K�sz�n�m, hogy a vil�gra hozt�l, hogy s�rt�l, mikor els� nap az �vod�ban magamra hagyt�l. K�sz�n�m, hogy nem engedt�l s�r�lten rajthoz �llni, �s k�sz�n�k minden sz�p pillanatot, amit egy�tt t�lt�tt�nk.

Kedves apa! K�sz�n�m, hogy �jjel felkelt�l, ha f�ltem, �s hozz�d b�jtam. K�sz�n�m, hogy mindig a kisl�nyod maradhattam, �s k�sz�n�m, hogy nem mozdult�l mell�lem egyetlen percre sem a versenyek alatt.

Kedves J�lia! K�v�nom, hogy tal�ld meg v�gs� nyugalmadat. Mindazok, akik most elj�ttek, hogy b�cs�t vegyenek t�led, nem felejtenek el t�ged.

Kl�rika ut�n b�cs�t vett J�li�t�l az �sz�sz�vets�g f�titk�ra, majd a gimn�zium igazgat�ja, v�g�l az egyik oszt�lyt�rsa j�tszott egy sz�mot heged�n.
Miel�tt lez�rt�k volna a kopors�t, Ern� m�g Julcsi mell� tette a z�ld mack�j�t. Azt�n csak a kalap�cs�t�sek hallatszottak. A feh�r selyem �gy f�nylett a kopors�n, mint mennyasszonyon a ruha. N�gy fekete ruh�s ember vitte J�li�t a hint�ig. Ern� �gy szor�totta Edit kez�t, hogy �gy tetszett, mindj�rt �sszeroppantja. Editre r� sem lehetett ismerni. A f�jdalom �lettelenre gy�rte a von�sait.
Mikor leeresztett�k a f�ldbe a feh�r selyembe �lt�ztetett fal�d�t, sz�lei r�dobt�k a f�ldet, majd pillanatok alatt bebor�tott�k a r�zs�k, mellyel a n�m�n odaseregl� di�kok k�sz�ntek el.

Edit monol�gja

A temet�s ut�ni napokban Edit r��bredt, hogy Julcsi v�gleg elment. Hi�ba tudta, hogy ott van a hullah�zban lefagyasztva, am�g a teste nem ker�lt a f�lbe, k�ptelen volt belet�r�dni, hogy �r�kre elvesztette. Az elm�je eg�sz nap zakatolt: „meghalt”, de valami ott bel�l tiltakozott, „az lehetetlen!”. �s hi�ba kapta az injekci�kat! Azok csak er�tlenn� tett�k, de a bels� hangokt�l nem tudt�k meg�vni. Most azonban, hogy a szeme el�tt z�rt�k r� a szemfed�t, �s eresztett�k le a s�rba, valami benne is megv�ltozott.
- Meg kell tanulnom �jra l�legezni! Meg kell tanulnom �jra j�rni. Meg kell tanulnom Julcsi n�lk�l �lni! –erre a gondolatra megint r�zni kezdte a s�r�s, de elhat�rozta, most gy�gyszer n�lk�l v�gi csin�lja.
– Talpra fogok �llni! Igenis, talpra fogok �llni! Ha k�pes volt�l itt hagyni engem sz� n�lk�l, akkor nem �rdemled meg, hogy belerokkanjak a f�jdalomba – mondta d�h�sen Julcsinak.
Szinte l�tta maga el�tt. L�tta, ahogy szemreh�ny�an n�z r�, �s nem sz�l semmit.
– Mi�rt nem volt�l k�pes elmondani, mi bajod van? Azt hiszed, csak neked f�jt, hogy egyed�l vagy? Azt hiszed, jogodban �llt hallgatni? Annyira szerettem volna j�l csin�lni! Annyira szerettem volna j� anya lenni! Hol rontottam el, mondd! Sz�lj m�r, az istenit! – Julcsi elt�nt Edit szeme el�l.
– Ezt csin�ltad mindig. Elb�jsz magadba, ha �n kiborulok. Pedig szerettelek! �rezned kellett, hogy szeretlek! Eml�kszel? Mikor el�sz�r levittelek az uszod�ba. Azt mondtad, soha nem akarsz kij�nni a v�zb�l. �n meg azt mondtam, akkor �n is a v�zbe k�lt�z�m. Vagy eml�kszel, mikor s�rt�l, hogy Jen� b�csi nem �rt hozz�d, �s azt akarod, hogy �n parancsoljak neked? Mindent kital�lt�l magadnak, mindent! Engem mi�rt nem tal�lt�l ki, mondd! Most becsapva �rzem magam. Elj�tszottad a sz�fogad� kisl�nyt, s k�zben a hal�lra k�sz�l�dt�l. H�t j�. Ha te �gy, �n is �gy.

- Holnap bemegyek az uszod�ba edz�st tartani –sz�lt Edit a f�rj�nek.
- Viccelsz?
- Nem. Azt akarom, hogy a szemembe mondj�k, amit gondolnak. Elegem van ebb�l az udvarias r�szv�tb�l.